3. fejezet

Hossz� �jszaka volt mindkett�j�k sz�m�ra.

Edward eg�sz �jszaka azon t�prengett, hogy hogyan fog v�laszolni a l�ny k�rd�seire, de ak�rhogy is pr�b�lta k�m�letesen el�adni mag�ban a helyzetet egyik v�ltozata sem nyerte el igaz�n a tetsz�s�t, pedig egy �jszaka alatt m�r csaknem �tsz�zf�le v�ltozatban el�adta, hogy mit is k�ne mondania. Azt�n feladta, mert r�d�bbent, hogy ak�rhogy is kezd bele a t�rt�netbe a v�ge mindig csak az lesz, hogy az �desapja elk�rty�zta vagyon�t �s l�ny�t �s r�ad�sul a l�nyt m�g egy �r�lt v�mp�r is meg akarja szerezni, hogy kiel�g�tse perverz v�gyait. Elkeser�tette ez a helyzet, de nem tudott tenni ellene semmit. El kell mondania a t�nyeket ak�rmennyire is kegyetlen ez az eg�sz. Hajnalt�jt Edward gondolatai m�r nem az esem�nyek k�r�l forogtak, hanem csak a l�ny k�r�l. L�tta maga el�tt a gy�ny�r� szemp�rt, a csod�latos hajkoron�t, a mesesz�p b�rt �s alakot. Azon kapta mag�t, hogy nagyon is tetszik neki ez a l�ny �s nem csak sz�p, de m�g csak nem is f�l t�le. B�r t�ny, hogy ennyi k�rd�st, az �sszes tan�tv�nya nem z�d�tott r� l�tez�se sor�n, mint ez a l�ny alig t�z perc alatt, de m�g ez is tetszett neki. Egy pillanatra m�g meg is mosolyogtatta ez a gondolat. Azt�n megr�zta a fej�t, �s korholni kezdte mag�t.

• Nem gondolhatsz ilyenekre Edward, - suttogta maga el� - nem engedhetsz k�zel magadhoz senkit, f�leg nem egy embert, mert akkor megint csak vesztes�g fog �rni. Megv�ded a l�nyt, rendezed az �let�t, azt�n pedig elhagyod a birtokot, �s soha nem t�rsz vissza. Nem szabad megkedvelned. Kem�ny maradsz, mint a k�szikla. 100 �ven kereszt�l k�pes volt�l egyed�l lenni a csal�dod eml�k�vel �s ezut�n is k�pes leszel r�.

Ennyiben maradt mag�val �s tudta, hogy k�pes lesz r�, hiszen csak akarni kell. �gyhogy pr�b�lta kiiktatni a gondolatokat �s az �rz�seket mag�b�l �s csak a plafont b�mulva v�rta, hogy a kast�lyban felpezsd�lj�n az �let.

-------------------------------------------------------------------

Isabella nagy nehezen hajnalt�jt elaludt, de p�r �ra m�lva m�r �bren is volt. Nem tudott megnyugodni azok ut�n, hogy m�r senkije sem maradt a vil�gon. Mihez fog kezdeni, hiszen egy l�ny nem �r�k�lheti apja vagyon�t. El fogj�k venni t�le a birtokot, ha nem megy s�rg�sen f�rjhez, de h�t kihez. Nem akar szerelem n�lk�l f�rjhez menni, csak a birtok miatt. Mihez fog most kezdeni Mr. Stevens �s Marie mama, az a k�t ember, aki m�g k�zel �ll hozz�. Sok�ig gondolkozott ezeken a probl�m�kon, azt�n hirtelen esz�be jutott a vend�g, aki m�g a kast�lyban tart�zkodik. Edward Masen. Isabella nem tudta kiverni a fej�b�l a f�rfit. V�mp�r vagy nem ilyen l�nyt m�g soha nem l�tott. J�k�p�, �sszeszedett, a szemei ig�z�ek, kedves volt vele �s udvarias, �s egy�ltal�n nem volt ijeszt�, mint a m�sik v�mp�r, aki akkor j�rt itt, amikor meghalt az �desanyja. Egy v�mp�r, aki orvos. Ez meglehet�sen k�l�n�s. Azt�n esz�be jutott, hogy olvasott � err�l m�r valamit. Olvasott egy v�mp�rr�l, aki orvos �s m�g csal�dja is volt. Gyorsan felkelt �s el�vette a v�mp�rokr�l sz�l� k�nyv�t, elvileg ez a k�nyv az igazs�got kell, hogy tartalmazza, hiszen Claudia Volturi �rta �s ki tudna t�bbet a saj�t fajt�j�r�l, mint egy Volturi. A k�nyv nem sokkal a m�sz�rl�sok ut�n ker�lt napvil�gra mintegy megmagyar�zand� a kialakult helyzetet. Ez az egyetlen k�nyv, amit egy igazi v�mp�r �rt a v�mp�rokr�l. Nagyon sok kutat�sba �s id�be telt mire v�gre siker�lt szert tennie r�. Addig lapozgatott, am�g v�gre megtal�lta, amit keresett.

„Az �rul�k csal�dja, a Cullenek

Carlisle Cullen volt a csal�df�, aki csak �llatv�ren �lt �s olyan �nuralma volt, hogy k�pes volt �let�t a gy�gy�t�snak szentelni, soha nem �zlelt emberi v�rt. Mindenki azt hitte r�la, hogy sose �lt m�g ilyen l�ny a vil�gon. Egy v�mp�r, aki kedves �s t�r�dik az emberekkel, �s erre tan�tja a csal�dj�t is, de azt�n el�rulta saj�t fajt�j�t �s a vezet� csal�dot, hogy hatalomhoz jusson. Feles�g�vel �s gyermekeivel �lt Forksban, addig ameddig ki nem der�lt, hogy �k a felel�sek az Eur�pa szerte felbukkan� f�lv�rek�rt �s a m�sz�rl�sok�rt. A Volturi nem akarta elhinni r�la, hogy valaha is ilyet tenne, hiszen Aro Volturi igaz bar�tj�nak tartotta Carlislet, de a bizony�t�kok hat�rozottan a csal�d ellen sz�ltak. �gy k�nytelenek voltak kell�en s�lyos b�ntet�sre �t�lni az eg�sz csal�dod, hogy t�bb� ne tehessenek k�s�rletet a hatalom �tv�tel�re. A v�mp�rvil�gban a mai napig s�lyos b�ntet�s j�r m�r csak az�rt is, hogyha valaki kiejti a csal�d nev�t. A csal�dnak saj�t c�mere volt, amit minden egyes csal�dtag viselt valamilyen �kszer form�j�ban. A c�mer�k, ami egykoron tiszteletet k�vetelt minden v�mp�rt�l az eset ut�n megvetend�v� v�lt.”

A k�nyvben volt m�g egy k�p a sz�veg alatt a Cullenek c�mer�r�l �s egy figyelmeztet�s, hogyha valaki valaha l�tja ezt a jelk�pet valahol az k�teles jelenteni a Volturinak az esetet, hogy az uralkod� csal�d megtorolhassa a tettet.

Isabella m�g egy ideig n�zegette a c�mert �s azon gondolkozott, hogy vajon mi k�sztethette ezeket a mindenki �ltal b�k�snek ismert l�nyeket arra, hogy ilyen sz�rnyetegg� v�ltozzanak. Hiszen m�g maga az uralkod� csal�d sem akarta elhinni, hogy �k tett�k. Vajon ha nem is gyanakodtak r�juk alapvet�en, akkor hogyan ker�ltek gyan�ba. Isabella sosem vallotta be a sz�leinek, de igaz�b�l mindig is nagyon k�v�ncsi volt a v�mp�rokra, de mindig is �gy k�pzelte el, hogy akkor besz�lget majd egy v�mp�rral, hogyha nem tal�lja f�lelmetesnek �s term�szetesen, hogyha �gynevezett veget�ri�nus. M�g egy kicsit gondolataiba mer�lt a Cullenekkel kapcsolatosan, azt�n nagy nehezen r�vette mag�t �s felkelt, megmosakodott �s csengetett Marie mam�nak, hogy megk�rje seg�tsen neki felvenni f�z�j�t �s ruh�j�t, �s t�zz�k kontyba a haj�t. Miut�n teljesen szalonk�pess�g v�lt elhagyta szob�j�t. �ppen az �tkez� fel� tartott, amikor tal�lkozott Mr. Stevenssel, �gy h�t megk�rte, hogy sz�ljon a vend�gnek, hogy az �tkez�be ment reggelizni, �s ha gondolja �r�mmel veszi, hogyha csatlakozik. Csak miut�n a komornyik m�r megindult az �zenettel jutott esz�be, hogy micsoda butas�gokat hordott �ssze, hiszen a vend�g nyilv�n nem akar reggelizni, legal�bbis nem ehhez hasonl� �tkeket. Mindenesetre ezt az �zenetet m�r �tadj�k, �gyhogy majd eln�z�st k�r a f�rfit�l, hogyha ez netal�n udvariatlan gesztus lett volna v�mp�r n�z�pontb�l.

------------------------------------------------------

Ek�zben Mr. Stevens m�r oda�rt a vend�gszoba ajtaj�hoz �s bekopogtatott rajta. N�h�ny pillanat m�lva m�r ki is ny�lt az ajt� �s Edward k�rd�n n�zett a komornyikra, de az meg sem mukkant. Csak lefagyva �llt el�tte, mintha k�v� dermedt volna.

„Ez annyira k�l�n�s. Mi�rt j�tt ide egy v�mp�r m�r megint? Mit k�ne tennie? Hiszen nem hagyhatja, hogy a kisasszonya vesz�lyben legyen, f�leg most, hogy m�r az �desapja sincs itt, hogy megv�dje. De ez a f�rfi m�gsem t�nik vesz�lyesnek hi�ba v�mp�r. Vajon mi�rt van m�g itt, hiszen m�r k�z�lte a rossz h�rt a kisasszonnyal. �s vajon mi�rt � hozta a h�rt, hiszen nem is ismerik. �s vajon a kisasszony mi�rt marasztalta az Urat? Ez mind nagyon k�l�n�s. Lassan m�r semmit sem �rtek.”

• J� reggelt Mr. Stevens. Seg�thetek valamiben? – k�rdezte v�g�l Edward, hogy le�ll�tsa a f�rfi egyre bonyolultabb gondolati okfejt�s�t.

• J� reggelt Mr. Masen. Eln�z�st, �n csak nem is tudom mi t�rt�nt velem. Tudja olyan furcsa, hogy egy v�mp�r vend�geskedik n�lunk. Jaj, eln�z�st nem rossz �rtelemben gondoltam, csak m�g soha nem t�rt�nt ilyen ebben a h�zban, pedig eg�szen fiatal korom �ta szolg�lok itt.

• Semmi gond nem haragszom, az bizonyos, hogy a helyzet nem h�tk�znapi, de megtudhatn�m v�gre, hogy mi�rt is j�tt.

„Na ezt most, hogy is mondjam el. Egy�ltal�n, hogy jutott esz�be a kisasszonyomnak reggelire invit�lni egy l�nyt, aki k�ztudottan nem fogyaszt emberi �tkeket. Vagy lehet, hogy a k�nyvek ebben is t�vedtek, mint ahogy a nappal alv�s k�rd�s�ben? Lehets�ges. V�g�l is gyakorlatilag m�g semmit sem tudunk pontosan a v�mp�rokr�l, hanem csak annyit, amennyit el akartak mondani magukr�l. Jesszusom �s ha f�lre�rti az invit�l�st �s meg akarja enni a kisasszonyt? �, buta Greg. Hogy jutott eszembe ilyen ostobas�g. Hiszen, ha ez lenne a sz�nd�ka m�r k�nny�szerrel megtehette volna. K�l�nben is Ms. Swan egyszer azt mondta, hogy az olyan v�mp�rokt�l, akiknek aranysz�n� a szeme nem kell f�lni, mert csak �llatokat esznek.”

Edward mosolyra h�zta a sz�j�t ezen az �jabb okfejt�sen �s arra gondolt, hogy m�g �let�ben nem tal�lkozott emberekkel, akiknek ennyi k�rd�s fogalmaz�dna meg az agy�ban, mint a vend�gl�t�inak. Mindenesetre tetszett neki, hogy sokkal ink�bb k�v�ncsiak, �s nem f�lnek vagy undorodnak t�le. Ez sz�m�ra meglehet�sen k�l�n�s, hiszen az emberek �ltal�ban ink�bb tartanak a v�mp�rokt�l. Az�rt most m�r kezdett k�v�ncsi lenni r�, hogy honnan vannak a komornyik vicces, �m nem valami pontos inform�ci�i, mert lehet, hogy �rdekes lenne elolvasni azt a k�nyvet. Ezzel szemben Ms. Swan viszont meglehet�sen pontosan inform�lt a fajt�j�r�l. Ez meglehet�sen ritka az emberek k�r�ben.

• Mr. Stevens? Rosszul van? – vonta fel a szem�ld�k�t. B�r tudta, hogy a f�rfi csak meglehet�sen zavarban van az �zenet miatt, amit hozott.

• Nem, Uram. J�l vagyok. K�rem, ne agg�djon miattam. – mondta gyorsan a komornyik.

• Ennek �r�l�k. Akkor megtudhatn�m v�gre, hogy mi�rt kereset fel?

• Term�szetesen. Sz�val a kisasszony azt �zente, hogyha gondolja, �r�mmel veszi, hogyha csatlakozik hozz� a reggelin�l. Term�szetesen, csak ha szeretne.

• K�sz�n�m. Azonnal rendbe hozom magam �s csatlakozom Ms. Swanhoz. K�rem, mondja meg neki, hogy p�r percen bel�l ott leszek.

• Igenis. Azonnal sz�lok neki.

Azzal a komornyik gyorsan az �tkez� fel� vette az ir�nyt �s mag�ban mag�t korholta, hogy most Mr. Masen biztosan idi�t�nak n�zi, hiszen alig tudta kih�zni bel�le a kisasszonya �zenet�t. M�g j�, hogy egy �vatlan pillanatban nem mondta ki hangosan azt, amire gondolt.

Edward m�g az ajt�ban �llt �s mosolygott ezen az �jabb okfejt�sen. Jobb is, hogy Mr. Stevens nem tudja, hogy minden egyes gondolatot tiszt�n hallott, mert akkor a szeg�ny �reg m�g ann�l is jobban zavarba j�nne, mint amennyire most van. Ezut�n visszament a szob�ba, megigaz�totta az ing�t, felvette pul�ver�t, majd elindult az �tkez� ir�ny�ba, ahol a l�ny m�r v�rta. Az utat term�szetesen emberi temp�ban tette meg, hogy nehogy megijesszen valakit. �tk�zben pedig arra gondolt, hogy ez bizony nem lesz egyszer�, mert most k�nytelen v�laszolni a k�rd�sekre.