Unbelievable
[Hihetetlen]


Fejezet.

A tal�lkoz�s.


- Ism�t megkezd�d�tt az iskola, ahogy minden egyes �v szeptember�ben ez �gy van. Imm�r m�sodikos lettem, de nem ak�rhol... mondhatn�m az "isten h�ta m�g�tt". Nem az�rt, mert kisv�ros lett volna, vagy b�rmi ilyesmi, hanem az�rt mert a k�r�lhat�rol� telep�l�sek t�vols�ga vagy 1000 milli� km-nek t�ntek. �j hely, �j bar�tok, �j k�rnyezet... pffff neh�z "�gy" lesz, am�g megszokom. Sajnos �desany�m h�res sz�n�szn� �s �nekes... �gy folyton utazik, de nem ez az egyetlen oka, hogy itt lakom, az is, hogy a sz�leim elv�ltak �gy �desap�mmal �lek itt M�rdentbe.
- Doroty �bredj, tudod h�tf� iskola!
- Jajj, Apa had pihenjek m�g 5 percet!
- J�! De csakis �t�t egy perccel sem t�bbet!
- �rtettem f�n�k!  - mondtam elmosolyodva.
Egy dud�l�sra �bredtem fel.
- Te j� �g! Mennyi az id�? M�r 07:46. Elk�sek! - Gyorsan fel�lt�ztem, felkaptam az iskolat�sk�mat, �s rohantam le a l�pcs�n.
El is feledkeztem arr�l, hogy az ap�m nyomoz� teh�t reggel elment dolgozni. Megl�ttam a cetlit, ami a h�t�n volt egy m�gnesen.  A rohan�sban majdnem elestem a be nem k�t�tt cip�f�z�mben. Ez �llt a cetlin: „Kicsim, elmentem dolgozni, a reggelid az �tkez�asztalon van. J� l�gy! Sietek haza. Apa!” Amikor kimentem ott volt egy f�rfi.
- Szia, Bent itthon tal�lom?
- J� reggelt! Sajn�lom, az �desap�m dolgozik - feleltem k�znapos hangsz�nben.
- �rtem. Megmondan�d neki, hogy Robert kereste? - mosolyogva r�m pillantott.
- �, h�t, term�szetesen, de ha most megbocs�tana, elinduln�k az iskol�ba, mert mindj�rt elk�sek - mondtam sietve a furgonom fel� haladva.  - Persze menj csak! Szia! - felelt mosolyogva!
- Viszl�t! - Majd gyorsan elhajtottam, hogy m�g azel�tt be�rjek a suliba, miel�tt becs�ngetn�nek.
Az els� nap az �j suliban... K�sz r�m�lomnak t�nt, am�g nem estem r� egy helyes sr�cra. Igen! Sz� szerint r�estem, mivel a cip�f�z�m m�g mindig nem k�t�ttem be.  
- Jajj, nagyon sajn�lom!
- Mi�rt sajn�lod? Ha most nem est�l volna r�m, akkor tal�n meg sem ismertelek volna. - A szemei v�gign�ztek rajtam. �reztem, hogy pirulok.
- H�t, tal�n... am�gy Szia!  Doroty Pl�cz.
- Szia Doroty! Kevin Treis. - A hangja olyan b�rsonyosnak t�nt. A lehelete kellemes.
- H�vj csak Dottynak - mosolyogtam r�.
- Rendben Dotty - elmosolyodott � is.
Megsz�lalt a cseng�. Menn�nk kellet a 3. �r�nkra. Elk�s�rt a tanteremig.
- Most mennem kell sajnos k�mi�ra, de k�s�bb rem�lem, tal�lkozunk.
- Igen, persze, hogy tal�lkozunk Kevin! – Elindult, �s r�m kacsintott.
�reztem, hogy megint kezdek pirulni, de miel�tt olyan piros lenne az arcom, mint egy s�lt csirk�� besiettem az �r�mra. Unalmas volt! Passicel tan�r �r azt hiszem �ppen k�rnyezetv�d�sr�l magyar�zott. Nem tudom mivel �ppen Kevinr�l gondoltam, hogy mi�rt volt olyan... olyan furcsa... Igen ez lesz a megfelel� sz�, amit kerestem. A sz�ja m�lyv�r�s, mint a r�zsa, a b�re r�zsasz�n, a szeme tengerk�k halv�ny arannyal, a haja sz�k�sbarna, de a tapintata olyan olyan puha, l�gy kellemes, megnyugtat� �s meleg. Megsz�lalt a cseng�... "fel�bredtem" az �lmodoz�sb�l. Bementem a k�vetkez� 2 �r�mra. Tiszta unalom volt, de viszont megismerkedtem 2 kedves l�nnyal �s 2 fi�val. Britnivel, Angel�val, Josh-sal �s Braine-nel. Sz�val nagy nehezen ezt a 2 �r�t is t�l�ltem.
V�gre mehett�nk haza, b�r nem is tudom, mintha azt �reztem volna, hogy nem sz�vesen akarok hazamenni. Legal�bbis nem �gy, hogy nem besz�lek m�g ma Kevinel.  Nem tal�ltam semerre. Elszomor�tott, hogy ma m�r nem besz�lek vele. De mivel nem tehettem m�st, hazaindultam, �s elcs�sztam egy ban�nh�jon. M�g miel�tt f�ldet �rtem volna, valaki megfogott, ismer�s volt a tapint�sa. Igen ez � volt! Kevin!
- Ism�t a "megment�m", k�sz�n�m! - Nagy vigyor  ter�lt el az arcomon.
- �hh, semmis�g. J�kor voltam, j� helyen csak ennyi. Szeretn�k k�rdezni valamit. Ha szabad? - A szemei csillogtak.
- �, h�t persze hogy szabad, b�rmit! - mondtam lelkesen.
- Lenne kedved ma este elj�nni velem valamerre? - r�m mosolygott.
- Persze! De hogy �rted azt, hogy valamerre? - �rtetlen�l n�ztem, vajon hova akar elvinni engem?
- Mutatn�k neked egy sz�p helyet, de egyel�re titok a t�bbi - ravaszan r�m nevetett.  �reztem, hogy mindj�rt t�z v�r�s leszek, �gy ink�bb a padl� fel� hajtottam a fejem.
- J� benne vagyok, de nehogy azt�n... - elakadt a szavam, azt hiszem azt akartam neki mondani, hogy valami "baj" t�rt�njen - elt�vedj�nk. - fejeztem be a mondatot sietve.
- Jajj, ne agg�dj, �n vigy�zok r�d akkor is! - Volt valami megnyugtat� a hangj�ban, amit�l ha tehettem volna odab�jtam volna hozz�. De nem tehettem �s �gy csak egy sz�les mosolyt kapott t�lem.
- Indulom, kell haza Dotty. Sok otthon a tennival� - mondta elszomorodva. - Akkor este �rted megyek h�tre.
- J�, persze gyere, de ne k�ss egy percet se! - ahogy Ben mondan�.
- H�t, persze hogy nem k�sek. Szia! - Intett, be�lt a kocsij�ba, �s elhajtott. �n is be�ltem a furgonomba, ami m�g azel�tt miel�tt az eny�m lett volna �desap�m� volt. Kicsit rozoga m�r, de �n �gy szeretem. Otthon sok volt a tennival�, mert h�t a h�z nem csillogott-villogott, s�t, ink�bb poros volt. Mire k�sz lettem csorgott r�lam az izzads�g. Egy gyors tusol�s ut�n m�r el�g �d�nek �reztem magam, r�pillantottam az �r�ra.
- Na, ne! Mindj�rt 19:00 Kevin hamarosan itt lesz, sietnem kell. - Felloholtam a szob�mba, �s kerestem valami alkalomhoz ill� g�nc�t, de nemigen tal�ltam. Szerencs�re anyunak p�r ruh�ja m�g itt maradt, �s volt k�zte egy csod�latos V�r�s "egybe ruha" r�gt�n fel is pr�b�ltam. Szerintem csod�latos�n �llt rajtam, de nem egozok. Hallottam, hogy valaki j�n fel a l�pcs�n, kimentem a szob�mb�l, hogy megn�zzem, ki lehet az.
- Dotty, kicsim, haza�rtem! - megismertem a hangj�t. Ez apu volt.
- Szia, Apu! - �dv�z�ltem egy puszival.
- Mi�rt van rajtad az Any�d ruh�ja? - Meglepetts�g l�tsz�dott az arc�n, de enyhe mosoly is.
- �hm, h�t... na, sz�val megismertem egy fi�t, �s elmegy�nk ma este valamerre. – Nem tudtam a szem�be n�zni, nem mertem.
- Engem nem kellet volna megk�rdezned, hogy el-e engedlek..? - Rosszall�an n�zett r�m.
- Jajj, Apa ne csin�ld m�r! - mogorv�n r�pillantottam
- Nyugi csak vicceltem. Mellesleg gy�ny�r�en festesz ebben a ruh�ban, "megy" a v�r�sesbarn�s hajadhoz - mosolygott.
- K�sz�n�m sz�pen, de az�rt ne t�lozzunk - sz�gyenl�sen visszamosolyogtam r�.
- Nem t�lzok, ez az igazs�g. - Egy utols� pillant�st vetett r�m, majd lement a l�pcs�n egyenes a h�t� ir�ny�ba.
Cs�ngettek *csr�ng,csr��ng*
- Majd �n kinyitom - feleltem sietve.
- Szia, Kevin! - �dv�z�ltem r� mosolyogva.
- Szia Dotty ! Gy�ny�r�en festesz. – L�ttam, hogy kicsit elpirul.
- K�sz�n�m! Be szeretn�m neked mutatni az �desap�mat.  Papa idej�nn�l? - H�vtam
- Persze, rohanok - felelt �tellel a sz�j�ban.
- Papa-Kevin, Kevin-Ben - mondtam sietve.
- J� est�t! Kevin Treis – kezet r�zott Bennel.
- Szia-szia! Ben Pl�cz - mosolyogva n�zett Kevinre. - Azt�n vigy�zz a l�nyomra! - parancsolta Ben.
- Term�szetes, hogy vigy�zok r� - v�laszolt komolyan Kevin. Eltereltem a sz�t...
- Na, induljunk! Szia, papa, majd j�v�k, Kevin hazahoz - hadarva besz�ltem.
- De ne k�s�n. Sziasztok! - Megv�rta, m�g be�l�nk a kocsiba, intett �s becsukta az ajt�t.